Társasház utólagos hőszigetelése

Társasház utólagos hőszigetelése Mikor kell engedély vagy terv hozzá? Mikor, hova és miből készüljön tűzvédelmi gát?

Olvasói kérdés: adott egy társasház. Mikor kell hozzá bármiféle engedély, hogy homlokzati hőszigetelést végezzenek? Mikor kell kiviteli terv? Ha egyik sem kell hozzá miből tudja meg a kivitelező, hogy hova kellenek tűzvédelmi sávok? Mi az előnye annak, ha nem csak a sávok, hanem az egész hőszigetelést Rockwoollal készíti? 

Egy társasház utólagos hőszigetelésénél az energiahatékonyságon felül fontos szempont, hogy az épület a felújítást követően is megfeleljen a tűzvédelmi követelményeknek. Miért fontos ez? Mert ha nem megfelelően végezzük a hőszigetelést és nem rakunk tűzvédelmi sávokat a megfelelő helyekre, egy egyszerű vasalótűz miatt leéghet a ház.

A keletkező füsttől a felsőbb emeleten lakók pedig nem tudnak időben kimenekülni az épületből, ami akár az életükbe is kerülhet. Kivitelezőként pedig azért járhatunk rosszul, mert ha nem építettünk be tűzvédelmi sávokat, vagy ehhez nem megfelelő anyagot használtunk, akkor az építtető visszabontathatja a szigetelést. Ez pedig idő és pénzigényes, főleg ha a hibákra a kivitelezést befejezően jönnek rá és állványozhatunk újra. De hogyan tarthatjuk be a tűzvédelmi szabályokat? Mutatjuk!

Kell-e bármiféle engedély társasház utólagos hőszigeteléshez?

Társasház esetében az utólagos hőszigeteléshez nem szükséges építési engedély, kivéve, ha az épület műemléki oltalom alatt  áll. 

De mi a helyzet a kiviteli tervvel? 

Attól, mert építési engedély nem kell, attól még nem eshetünk neki kapásból a hőszigetelésnek. Tervek ugyanis lehet, hogy kellenek a munkához. Azt, hogy egy kivitelezéshez mikor kell kiviteli terv, azt a 91/2009. (IX.15) Kormányrendelet 22. §-a határozza meg. Utólagos hőszigetelés szempontjából a 22.§ (1) bekezdés bh) pontja lehet érdekes, mely szerint kiviteli tervet akkor kell készítenünk ha az épület tűzvédelmi jellemzői változnak. Azaz akkor, ha az épületszerkezet tűzzel, füsttel, robbanással vagy azok hatásával szemben megállapított tulajdonságai változnak. Sajnos a vonatkozó jogszabály nem határozza meg egyértelműen mik is azok a tűzvédelmi jellemzők, ezzel problémát okozva a tervezőknek, építtetőknek, hatóságoknak egyaránt. A kérdés tisztázása azért is  fontos, mert ha kell kiviteli terv, e-naplót is kell nyitni és felelős műszaki vezetőre is szükség lesz.

A Katasztrófavédelem a kiviteli tervezés vonatkozásában kiadott tájékoztatója szerint akkor kell kiviteli terv, ha az épület mértékadó kockázati osztálya változik. Tehát az épület tűzvédelmi jellemzői akkor változnak, ha változik az épület mértékadó kockázati osztálya. 

Mit jelent az épület mértékadó kockázati osztálya? Megváltozhat egy utólagos hőszigeteléstől?

A kockázati osztály meghatározása társasház esetében nem túl bonyolult, azonban mivel a használat is befolyásolja, alaposan ismerni kell hozzá az épületet. A meghatározáshoz szükséges szabályokat az OTSZ, Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet). 

Azt, hogy egy épület tűzvédelmi szempontból mennyire kockázatos az dönti el, hogy a kijárati szinthez képest mennyire vannak magasan vagy mélyen az egyes szintek, mekkora a helyiségek befogadóképessége és a benntartózkodók hogyan tudnak kimenekülni. Így az épült négy kategóriába sorolható: NAK, AK, KK, MK.  (lásd 1. táblázat).

Ezek alapján az épület mértékadó kockázati osztályát az adja, amelyik szempontból a legmagasabb osztályba sorolható. Például ha adott egy 10 méter magas társasház ami ez alapján AK besorolású, de található benne egy  olyan terem ahová 400 fő a befér, akkor a mértékadó kockázati osztály a a magasabb, KK lesz. 

Az eredményt még módosíthatja az épület összesített befogadó képessége. Az épület mértékadó kockázati osztálya a fenti kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület befogadóképessége meghaladja:

• NAK osztály esetén az 500 főt,
• AK osztály esetén az 1500 főt,
• KK osztály esetén a 3000 főt.

1.táblázat A mértékadó kockázati osztályok

*KK, MK (közepes és magas kockázati osztályú),

NAK és AK (nagyon alacsony és alacsony kockázati osztályú).

Tehát megállapítható, hogy egy társasház utólagos hőszigeteléséhez nem kell kiviteli terv, mivel nem változtatja meg az épület mértékadó kockázati osztályát, azaz az épület tűzvédelmi jellemzői nem változnak. 

Különösen igaz ez, ha a hőszigeteléshez nem éghető terméket választunk. Ilyenek például a ROCKWOOL kőzetgyapot termékei, melyek azon kevés szigetelő anyagok közé tartoznak, amelyek 1000 ०C-ig ellenállnak a tűznek. Alkamazásuk növeli a társasház tűzbiztonságát, lassítja a tűzterjedést ésbiztosítja a mentési munkálatokhoz szükséges időt.

Szeretné elsőként olvasni ilyen jellegű szakmai cikkeinket? Iratkozzon fel szakmai értesítőnkre itt!

Ismerjük meg a társasházak esetében a tűzvédelmi szabályokat!

Ahogy azt már az előbbiekben írtuk, egy társasház utólagos hőszigetelése nem építési engedélyköteles és kiviteli terv sem szükséges. Azonban az OTSZ-ben foglalt tűzvédelmi előírásokat épület felújítása során is be kell tartani! Ehhez ismernünk kell az épület mértékadó kockázati osztályát. Csakhogy ha nem készül építészeti terv, nem biztos, hogy van információ az épület kockázati osztályáról, ami megnöveli a kivitelezők felelősségét. Az épület kockázati osztályának megállapítása azért is fontos, mert befolyásolja a társasház felújítása során beépíthető anyagok körét és a tűzterjedési gátak kialakításának módját. Magasabb épületek esetében ahhoz hogy tudjuk, hová kell tűzterjedés elleni gátat létesíteni, ismernünk kell a tűzszakaszok határát is. Ezért egy társasház homlokzati hőszigetelése esetén célszerű minden esetben adatokat kérni a megrendelőtől az épület mértékadó kockázati osztályáról és a tűzszakaszhatárokról is! 

A társasházaknak az OTSZ előírásai szerint “elviekben” rendelkezniük kell megfelelő tűzvédelmi szabályokat tartalmazó dokumentummal, aminek  betartásáért a társasház közös képviselője felel. Ha rendelkezésre áll ez a szabályzat, a megrendelő és a kivitelező megfelelő információkat szerezhet a társasház tűzvédelmi jellemzőiről. Ha egyáltalán nincs információ az épület mértékadó kockázati osztályáról, megoldás lehet, ha eleve nagyobb kockázatot feltételezünk, ekkor biztos nem tévedhetünk. 

A ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelőanyag akkor is megfelel a tűzvédelmi követelményeknek, ha a társasház a legmagasabb kockázati osztályba tartozik. Tehát alkalmazásával nem kell aggódnunk, hogy rossz anyagválasztás miatt a felrakott hőszigetelést költséges módon ki kell cserélnünk.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük a hőszigetelő anyagoknak?

A 2. táblázat jól láthatóan összefoglalja a hőszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények minőségrendszerét, ahol :

• A tűzvédelmi osztály: A2, A2, B, C, D, E, F,
• A füst képződés kategóriája: s1, s2, s3,
• A csepegve égés:d0, d1, d2.

Az A1 tűzvédelmi osztály alá nem tartoznak alkategóriák, mivel az A1 egyben azt  jelenti, hogy a termék nem éghető anyag, nem fejleszt füstöt és égve nem csepeg. A természetes alapanyagból készülő  ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelés tűzvédelmi besorolása természetesen A1.

 2. táblázat a homlokzati hőszigetelő tűzvédelmi besorolás:

Társasházba milyen tűzterjedési határértékű homlokzati hőszigetelő rendszer építhető be?

A tűzterjedési határérték (REI) az a percben számított idő, amely a tűz kialakulásától tart addig, amíg a szerkezet el nem veszti tűzterjedést gátló képességét. Olyan homlokzati falszerkezetnél kell betartanunk az előírt tűzterjedési határértéket, ahol tűzvédelmi gátat kell kialakítani! Nagyon fontos tulajdonsága a szigetelő anyagnak.

Az OTSZ szerint az alábbi tűzterjedési határérték tulajdonságokkal kell rendelkeznie a hőszigetelő anyagnak:

• földszint + max. 2 emelet: 15 perc (REI15)
• földszint + 3-4 emelet: 30 perc (REI30)
• földszint + 4 emeletnél több: 45 perc (REI45)

A ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelő rendszer akkor is megfelelő választás, ha nem ismerjük pontosan, hogy a társasházra milyen tűzterjedési határértékeket kell betartani.  Köszönhetően a ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelés magas, 1000 ०C olvadáspontjának, és neméghetőségének.

Szeretné elsőként olvasni ilyen jellegű szakmai cikkeinket? Iratkozzon fel szakmai értesítőnkre itt!

Mikor kell homlokzati tűzterjedés elleni gátat létesíteni?

Tűzvédelmi gát kialakítására azért van szükség, hogy tűz esetén, lassítsuk, vagy meggátoljuk a tűz terjedését. Ne egyszerre kapjon lángra egy nagyobb létesítmény (például társasház), illetve ne terjedjen át egyik létesítményről a másikra a tűz. Lehetőség adódjon így a menekülésre, az élet és vagyon mentésére, illetve a tűzoltás megkezdésére. 

Alapszabály, hogy a tűzszakasz határon mindig kell tűzvédelmi gátat létesíteni! 

De mi is az a tűzszakasz? Tulajdonképpen az épület azon része, amelyet a mellette lévő térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki.

Tűzvédelmi gát kialakítására a legalkalmasabb az A1 tűzvédelmi osztályú ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelés.

Társasházak esetében előforduló tűzterjedés elleni gát kialakításának esetei:

1. Eltérő magasságú épületrészek esetében, ahol az eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál  tűzterjedés elleni gátat kell kialakítani az alábbi megoldásokat írja elő az OTSZ.

a.) tűzvédelmi gátat kell kialakítani a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzaton a csatlakozástól függőlegesen mért 10 méter magasságig teljes hosszúságban.

b.) tűzvédelmi gátat kell kialakítani az alacsonyabb tűzszakasz tetőfelületén a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzattól vízszintesen mért legalább 5 méter távon. 

c.) előfordulhat, hogy a tűzszakaszhatár nem pont a két eltérő magasságú épület találkozásánál van, de a két épület találkozásától számított maximum 5 méteren belül található.

Ekkor a tűzvédelmi gát kialakítására két lehetőség van:

• a tűzszakasz határtól a két épület  találkozásáig vízszintesen és pluszban a magasabb épületen is 10 méter magasságig alakítjuk ki.
• vagy 5 méter hosszan alakítjuk ki, az  alacsonyabb épületen, a két  épület találkozásától indítva.

Hogyan alakítható ki tűzvédelmi célú sáv nyílásos falak esetén 

Amennyiben a homlokzati bevonati, burkolati rendszer a nyílásos homlokzaton B-E tűzvédelmi osztályú és 10 cm-nél vastagabb hőszigetelést tervezünk felrakni tűzvédelmi célú sávot kell kialakítani, mely az alábbi két módon alakítható ki.

1.Tűzvédelmi sáv helyező el a homlokzati nyílászárók felett, mind két oldalon 30-30 cm-rel túlnyúlóan. A tűzvédelmi sávot közvetlenül a nyílászáró felett kell létrehozni. A sáv és a nyílászáró között nem lehet B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés.

• A tűzvédelmi sávnak legalább 20 cm magasnak és A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú és legalább 90 kg/m3 testsűrűségűnek kell lennie. 
• Vastagsága legyen azonos a homlokzaton, egyéb helyen alkalmazott hőszigetelő anyag vastagságával. 

2. Lehetőség van az előbb leírt tűzvédelmi sáv megszakítás nélküli végig futtatására a nyílászárók fölött az épület homlokzatán. Ezt szintenként el kell készíteni úgy, hogy a homlokzati nyílás alapszerkezetének felső éle és a felette lévő, tűzvédelmi sáv alsó éle közötti távolság ne legyen több mint 50 cm.!

Bonyolultabb a helyzet, ha a nyílászáró az alkalmazott hőszigetelés síkjába esik. Ebben az esetben nemcsak felette, hanem körülötte, vagyis alul és a két oldalán is el kell helyezni egy-egy előbb említett tűzvédelmi sávot: 

• Legalább 20 cm szélességű és legalább 90 kg/m3 testsűrűségű, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú hőszigetelő anyagot, amely
• A homlokzati felületen alkalmazott éghető hőszigetelő anyag helyére kerül, azzal legalább azonos vastagságban.

Sokkal egyszerűbben megoldható a fenti probléma, ha az egész homlokzati hőszigetelést kőzetgyapot szigetelésből készítjük. Így nem kell külön utána járnunk, hogy miből alakítsuk ki a tűzvédelmi gátat. A homlokzat egész felületén alkalmazhatjuk a ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelést, mely A1 tűzvédelmi osztályú, nem éghető, nem füstöl, nincs égve csepegés. A legszigorúbb tűzvédelmi szabályoknak is megfelel.

Ahol nem kell tűzvédelmet kialakítani milyen szigetelés építhető be?

A 3. táblázat összefoglalja az OTSZ előírásait, hogy a különböző felületekre milyen hőszigetelés építhető be.

  3. táblázat OTSZ előírásai a szigetelésekre vonatkozóan

A tájékoztatás nem teljeskörű, hogy mire kell oda figyelni a tervezésnél, kivitelezésénél, legösszeszedettebb módon az alábbi linken elérhető csekklista alapján tudjuk ellenőrizni. Kérdés esetén forduljanak hozzánk bizalommal!

És végül miért a ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelés?

A ROCKWOOL kőzetgyapot  szigetelőanyagok természetes alapanyagból, bazaltkőből készülnek. A legmegfelelőbb választásnak minősülnek társasház szigetelésére is, mert amellett, hogy az épület energetikai jellemzői javulnak a tűzzel szembeni kockázata nem fog nőni. Az OTSZ előírásait minden tekintetben teljesíti. Mindenhol alkalmazható, A1 tűzvédelmi osztályú, nem éghető, sőt tűzhatlan építési termék. Tűz esetén minimális füstöt bocsát ki, nincs égve csepegés. Azon kevés anyagok közé tartozik, amelyek 1000 ०C-ig ellenállnak a tűznek, ezáltal lassítja a tűzterjedést és biztosítja a mentési munkálatokhoz szükséges időt, mindeközben az épületszerkezetet is megvédi a károsodástól. Kivitelezése egyszerű, rengeteg szakmai tervezési és beépítési segédlet érhető el ingyenesen a www.rockwool.hu honlapunkról. 

A ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelés tűzvédelmi tulajdonságai mellett kitűnő természetes hangszigetelő. Alkalmazásával nem csak a fűtésszámlával spórolunk, hanem a kőzetgyapot hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően életminőségünk is javul.

Önt milyen hőszigeteléssel, tűzvédelemmel kapcsolatos kérdés foglalkoztatja? Írja meg nekünk a balazs.csergo@rockwool.com email címre!