Természetes hőszigetelés
A természet védelme mindannyiunk közös ügye, legyen szó az üvegházhatásról, károsanyagkibocsátásról, vagy arról a temérdek műanyagról a tengerekben, élővizekben...
Ha felelősséget érzünk környezetünkért, nem árt a homlokzatszigetelés előtt alaposan körülnézni házunk táján! A társas- és családi házak falrepedéseiben, illesztéseiben, ereszei alatt élő fecskék, egyéb madarak, illetve denevérek élőhelyét csak előre meghatározott módon, jogszabályoknak megfelelően szabad megbolygatni, és a homlokzat-, tetőfelújítás után azokat pótolni kell. Ez nem csak a természet tisztelete, hanem saját érdekünk miatt is fontos.
Ha egy denevér átlagosan egy nap alatt akár ezer szúnyogot elfogyaszt, akkor mit tesz egy egész kolónia?! Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg! Ebből is látszik, jelenlétük elengedhetetlen számunkra. Van, akit a fecskék csivitelése, piszkítása zavar, (bár fecskepelenkának nevezett lappal egyszerűen megoldható a védekezés) másokat az alaptalan rettegés a denevérektől vesz rá arra, hogy megsemmisítsék ezeknek a hasznos állatoknak a szaporodó- és élőhelyeit. Ilyenkor sokszorosára nőnek a védekezésre fordítandó költségek, vegyszereket használnak a rovarok irtására. Ennél is nagyobb gond, hogy súlyosan veszélyeztetjük környezetünk biológiai sokféleségét, csökkenthetjük hazánk mezőgazdasági teljesítményét.
A mesterséges denevérházak megakadályozzák a szúnyogok túlzott elszaporodását a környékükön.
Az épületeken számos technológiai rés és a karbantartási, felújítási munkák hiányában kialakuló repedés és hézag található. Az épületeken előforduló üregek jelentős része a denevérek számára szálláshelyként szolgál. A denevérfajok néha a repedezett vakolat, sérült szigetelés alatt, gyakrabban az épületszerkezeti résekben húzódnak meg (panelhézagok, dilatációs rések, szellőzőnyílások, fa-, és fémlemez burkolatok, fűtőtestek égéstere). Az épületekben való megjelenés egyik közvetett kiváltó oka lehet a fényforrások körül repkedő, táplálékul szolgáló rovarok koncentrációja. A táplálékállatok tömegei a denevéreket is vonzzák. A települések lineáris struktúrái (utcák, fasorok) optimális tájékozódási pontokat jelenthetnek a területet folyamatosan pásztázó denevéreknek. Az egyre fogyatkozó természetes szálláshelyekkel (idős erdőállományok, odvas fák) szemben a belülről fűtött panelépületek rései optimálisabb szálláshelyet biztosíthatnak a denevéreknek.
Házfelújtás utólagos kőzetgyapot hőszigeteléssel
Fontos a korszerűtlen épületek utólagos külső szigetelése és a nyílászárók cseréje, hiszen ez is jelentősen csökkenti házunk energiaigényét és környezetterhelését, de az épületek felújításakor sokszor megsemmisítik a védett, vészesen fogyatkozó fecskéknek és denevéreknek az élőhelyeit is, pedig megvannak azok az eszközök, amelyek segítségével olcsón és egyszerűen pótolhatóak ezek a fészkelőhelyek és lakóüregek – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület . Az MME szerint a probléma egyik forrása az, hogy a lakástulajdonosok, kivitelezők közül nagyon sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a védett állatokat érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetést is igényelnek!
A természetvédelmi hatósági engedélyben leggyakrabban leírt feltételek elkerülhetővé teszik például a denevérek tömeges befalazását, panelhézagba pusztulását, ezáltal a lakók számára rendkívül kellemetlen következmények kialakulását is. Amikor házfelújítást, lakásfelújítást , és ennek keretében utólagos hőszigeletést tervezünk, egyeztessünk a hatóságokkal a veszélyeztetett állatok védelmében, és végeztessük megfelelő kivitelezővel a munkát, aki nem spórol azon, hogy a kényesebb helyeken – például az emberi mozgástól távol eső, vagy éppen egy erdő közelében fekvő fal esetén – nem erősíti meg a hőszigetelés szerkezetét. Összességében kijelenthető, hogy egy becsületesen elkészített hőszigetelő rendszer tökéletes védelmet nyújt a környezet hőmérsékletváltozásaival szemben és biztosítja hasznos lakótársaink életét is akár városi körülmények között is.
