Az alcímben feltett kérdést azonnal meg is válaszoljuk: ma a bazaltkőről lesz szó, erről a nagyszerű, vulkanikus eredetű kőzetről, amely van annyira érdekes önmagában is, hogy elmélyedjünk egy kicsit a témában, és megosszunk róla néhány geológiai, kultúrtörténeti (vagy akár az űrkutatásból szerzett!) információt.
A bazaltkő, amelyből tehát a ROCKWOOL kőzetgyapot készül, a vulkán kitörésekor felszínre jutó lávából jön létre. A forró, földmélyi anyag kihűlve érdekes szerkezetű, kékesszürke vagy fekete színű kőzetté dermed, és ahogy a hőmérséklete csökken, a felszínén rövidesen kis repedések képződnek.
Ezek a repedések aztán az időjárás hatására sok helyen mélyebbek és hosszabbak lehetnek, ami az idők folyamán gyakran vezetett a több százezer vagy millió évvel korábban kialakult bazalthegyek legfelső rétegének meghasadásához, és idézett elő omlásokat. Az emberek - már az ókorban - épp ezt a leomlott törmeléket kezdték először elhordani és felhasználni, elődeink ugyanis hamar rájöttek, hogy keménysége, ellenállósága és tartóssága miatt a bazaltkő milyen nagyszerű útépítőanyag. A bazaltkövet már a Római Birodalom idején használták utak kialakításához, és ez egészen a modern időkig megmaradt, Bécs belvárosának ikonikus macskaköveit például épp Magyarországon, a Nógrád megyében található somoskői bazaltorgonáknál bányászták.
És bármilyen meglepő, a bazalt nemcsak nálunk, mármint a Földön, de más bolygókon is megtalálható: a más égitestekről származó kőzetminták vizsgálatából tudjuk, hogy van belőle a Marson, a Holdon, valamint számos kisbolygón is. Egyelőre azonban szerencsére nem kell űrhajóval menni érte, hiszen - bár hazánkban vulkánkitörés egy ideje szerencsére nem fordul elő - a világ működő, aktív vulkánjai még beláthatatlan ideig fogják biztosítják a bazalt újratermelődését.
A bazaltkő - és így a belőle készült kőzetgyapot - ezért is számít természetes alapanyagnak, és bányászata azért is viszonylag egyszerű, mert az egykori vulkánkitörés helyszínén nagy területen szétterülő, nagy felületű kőzettakarót képez.
És hogy mi történik a bazaltkővel, mielőtt kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságú kőzetgyapottá változna? Nos annyi, hogy elképesztően magas hőmérsékletre (jóval 1000 °C fölé) hevítve megolvasztják, majd az olvadékot egy speciális gyártási technológia segítségével szálas szerkezetű, épp ezért ellenálló és rugalmas, a felhasználási területtől függően kisebb vagy nagyobb testsűrűségű lemezekké alakítják. A kőzetgyapotot tehát nagyrészben egykori bazaltkő alkotja. A kőzetgyapot régebbi elnevezése – a bazaltgyapot – is fő alapanyagára utal.
A bazaltkő alapú kőzetgyapot egy alaktartó, nem zsugorodó szigetelőanyag, amely a bazaltkőnek, ennek a vulkánból előtörő kincsnek köszönhetően az épületek jó szigetelését az épület teljes élettartama idejére, tökéletes minőségben biztosítja hosszú évtizedeken át.
